Klaus Johannis: nem vagyok az etnikai autonómia híve!

A szász származású Klaus Johannis, a román jobboldal egyik lehetséges államelnök-jelöltje nem híve az etnikai alapú autonómiának. Erről maga beszélt szerdán egy interjúban, amelyet az Adevarul című napilap közölt.

Kifejtette, hogy ő soha nem volt híve az etnikai autonómiának, és most sem támogatja, hogy a régiókat etnikai határok mentén alakítsák ki. "Ha valaha lesznek régiók Romániában, akkor ezeket nem etnikai szempontok szerint kell kialakítani" - mondta Johannis, aki szerint a decentralizációt csak "bizonyos mértékben" kell etnikai kritériumok szerint végrehajtani.

Johannis a romániai német kisebbség politikai vezetője, aki az idén belépett a román ellenzéki Nemzeti Liberális Pártba (PNL), és jelenleg ennek elnöke.

A politikust a román kisebbségpolitikáról is kérdezték. Kijelentette, hogy a nemzeti kisebbségekkel szembeni bánásmód területén mindig lehet javítani, de korrektnek kell lenni a román állammal szemben, és el kell ismerni, hogy Románia pozitív modell Európában abban, ahogyan bánik nemzeti kisebbségeivel - vélte Johannis.

Pozitív diszkriminációnak nevezte, hogy a nemzeti kisebbségeknek hivatalból jár egy parlamenti képviselői hely, amennyiben nem érik el az 5 százalékos bejutási küszöböt. A kedvező bánásmódra példaként említette, hogy a román állam támogatja a kisebbségek szervezeteit, és anyanyelvű iskolákkal is rendelkeznek a nemzeti közösségek. "Összességében elmondhatjuk, hogy Romániában korrektül és jól bánnak a kisebbségekkel" - mondta Johannis.

Arra a kérdésre, hogy miként vélekedik a Jobbik vezetőjének és Orbán Viktor miniszterelnöknek a román politikusokkal szemben megfogalmazott bírálatairól, Johannis elmondta: nyugalommal kell viszonyulni ezekhez. Úgy vélte, hogy a szélsőséges pártok vezetői általában sokkoló kijelentéseket tesznek, akik furcsa, felbujtó üzeneteket fogalmaznak meg. Példaként említette, hogy az 1990-es években Romániában is voltak ilyen politikusok.

Úgy vélte, abból sem kell tragédiát csinálni, ha Orbán Viktor bírálja a politikusokat, de azért figyelmeztetni kell, hogy két uniós szomszédos ország közötti baráti viszonynak nem ilyen alapon kellene működnie.

Orbán Viktor Tusnádfürdőn július 26-án a román-magyar viszonyról szólva kijelentette: az elmúlt másfél-két évben nem volt olyan magyar kormányfői nyilatkozat, amely ne adta volna meg a tiszteletet a román népnek és vezetőinek. De román oldalról hosszú az ilyen nyilatkozatok listája.